Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Cserháti Zsuzsa és Máté Péter

2010.05.28

 

Mindig szívesen hallgatom őket!

 

 Máté Péter (1947. február 4 – 1984.szeptember 9.) magyar táncdalénekes, hangszerelő, zeneszerző és zongorista. Közel 150 dal szerzője és előadója. Dalai halála után is hihetetlen népszerűségnek örvendenek a huszadik század egyik legkiemelkedőbb magyar zenei tehetsége volt.


Hat éves korától magánúton, 14 éves korától zeneiskolákban tanult. Tanította Bágya András és Balassa P. Tamás is. Első zenekarát 1965-ben alapította. Máté Péter az Illés zenekarral készítette első dalait. 1967-ben készítette el első saját felvételeit, az „Úgy várom, jössz-e már?” és a „Mondd már”-t, még ugyanebben az évben a „Néger zongorista dala” című felvétellel a polbeat fesztiválon első díjat nyert.
Változatos pályája során Szocsiban és Athénban ért még el fesztiválhelyezést, előadói díjat nyert a párizsi sanzonversenyen, fellépett többek között Kubában és Kanadában is.[1] Az 1970-es évek elején rendszeresen fellépett a Műegyetem Ezres klubjában volt feleségével, Dékány Saroltával. 1973-ban a „Hull az elsárgult levél” című dala első lett a Made In Hungary rádiós vetélkedőn. 1973 és 1974 között az Express együttessel lépett fel (többek között a Drezdai Dalfesztiválon). 1976-ban harmadik helyet ért el az írországi Castlebarban, 1977-ben másodikat az „Együttlét” című dallal a Metronóm 77 televíziós fesztiválon. 1979-ben megkapta a Magyar Rádió nívódíját, 1981-ben a legjobb hangszerelés díjával jutalmazták a táncdalfesztiválon. „Elmegyek” című dala „Nicolas” címmel, Sylvie Vartan előadásában világsláger lett. Hangszerelt musicalt (Jesus Christ Superstar), írt színházi kísérőzenét (A királynő katonái, Kaméleon). Az S. Nagy István – Máté Péter szerzőpáros írta a Krízis című rockmusicalt is, amit a margit-szigeti szabadtéri színpadon adtak elő, az egyik főszereplő balesete miatt csupán néhány alkalommal. (E műnek különlegessége, hogy a rockzenészeket és a színművészeket itthon talán először állították egy színpadra; a szereplők többek között: Csongrádi Kata, Vikidál Gyula). Számtalan duettet is énekelt, többek között Kovács Katival, Cserháti Zsuzsával, Házy Erzsébettel, Dékány Saroltával és Zalatnay Saroltával.

1984 szeptember 7-én Hódmezővásárhelyen, másnap Mindszenten lépett fel különböző vendéglátóhelyeken. Ezek voltak az utolsó előadásai. Szeptember 9-én, vasárnap szívroham végzett vele.

 

Cserháti Zsuzsa (1948. június 22. – Budapest, 2003. július 23.) magyar énekesnő.

Cserhátit mint a 2. popgeneráció egyéniségét tartják számon, sokak szerint a hazai

poptörténet legjobb „női torka” volt az övé.

A ’70-es évek egyik legtöbbet foglalkoztatott énekesnője volt, a ’80-as években háttérbe került, majd mintegy másfél évtizedes kihagyás után 1996-tól Magyarország legnagyobb sikerű visszatérését mondhatta magáénak.
10 évig tanult klasszikus balettet, majd 1965-ben kezdett el énekelni, pályája azonban csak az 1972-es Táncdalfesztivál után kezdett felívelni (Nem volt ő festő című dal). 1967-1968 között a Rangers, majd a Thomastic együttessel turnézott.

Legnagyobb slágere Édes kisfiam című szám amelynek a magyar szövegét eredetileg Kovács Katinak írta Bradányi Iván, de az énekesnő lemondott róla Zsuzsa részére mivel neki akkor nagyobb szüksége volt rá. 1978-ban megnyerte a Tessék választani! versenyt az Én leszek című dallal. A 80-as években eltűnt a zenei közéletből, egy televíziós interjúban ennek okát a szakmai féltékenységben vélte fölfedezni, ami körülvette őt. Azonban továbbra is énekelt: külföldön és belföldön egyaránt fellépett, a budapesti Moulin Rouge vezető énekese volt. 14 éven át énekelt éjszakánként, magánéleti és szakmai válságai következtében jelentős túlsúlyt szedett fel, majd – átmeneti időre – teljesen eltűnt a színpadról. 1996-ban fedezték fel újra, Hamu és gyémánt című albumával óriási sikert aratott: boldogan vállalt újra fellépéseket, 1999-ben orvosai segítségével lefogyott. Halála előtt ismét depresszióssá vált, orvosai szerint azonban természetes halállal halt meg: egy ér megrepedése miatt percek alatt elvérzett.

 

Elszökik a nyár