Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mireille Mathieu

2010.04.12

A francia énekesnő 1946. jul. 22-én született Avignonban, egy szegény család tizennegyedik gyermekeként. Négy éves korában templomban énekelt, majd később fiatal lányként gyárban dolgozott, hogy énektanulmányait fizetni tudja. Johnny Stark fedezte fel ( Johnny Hallyday managere volt ).

 

1965-ben debütált a párizsi Olympia szinpadán. Hangja kísértően hasonlított Edith Piaf hangjára. Franciaországban, majd világszerte ismertté vált, nemzetközi sztár lett. Bejárta a világ nagy színpadait, mindenütt osztatlan sikert aratott. Negyven éves pályafutása alatt 150 millió lemeze kelt el.

 

2005-ben ismét a párizsi Olympia szinpadán ünnnepelte negyvenéves pályafutását frenetikus sikerrel.

 

" Kislánykorában arra vágyik, hogy más közönség előtt is felléphessen, ne csak az iskolatársai és a családja előtt. Bálványozott példaképe Edith Piaf. Már az iskolában is, a varrásórákon, társai azt kérik tőle, énekelje el a „La vie en rose” c. dalt.

 

Amikor Laure Colliere énektanár vállalja Mireille tanítását, nem titkolja előle, hogy olyan szakmát választott, amelyben több a jelölt, mint a kiválasztott. Azt mondta neki: „Tudod, ahhoz, hogy valaki énekesnő legyen, keménynek kell lenni, fizikailag és morálisan is. Azt kockáztatod, hogy végül is a padlón találod magad, és nem egy Rolls bársonyülésén.” Mireille ezt válaszolta: „Lehet, hogy így van, de aki nem kockáztat, nem is ér el semmit. Nincs igazam?”

 

Johnny Stark művészeti ügynök ugyanakkor elképesztően tehetségesnek tartja őt, de amikor megállapodás aláírására kerül sor, azt mondja neki: „Ne feledkezz meg arról, hogy kezdő vagy. Vésd az agyadba egyszer s mindenkorra, hogy úgy foglak dolgoztatni, mint egy rabszolgát, hogy nem számíthatsz könyörületre. Gondolkozz, még nem késő nemet mondani. Ha hallgatsz rám, dolgozol, és főleg nem akarsz túl gyorsan a siker útjára lépni, valami nagyon jót, nagyon nagyot, igazi sztárt csinálok belőled.” Azt is tudja, hogy bármi történjék is, Mireille tíz körömmel kitart majd, mert számára az éneklés mindennél többet jelent.

Mindig a szerelemről énekel. Mint bevallja: „Csak dalban tudom elmondani azt, hogy szeretlek.” Igazi romantikus alkat, mint amilyen minden lány. „Dalaim mindig a szerelemről szólnak. Ezért szeretem őket.”

 

Mireille Mathieu mindenfajta közönség előtt fellépett, minden országban, mindenki szereti őt a világban, egyszerű emberek és híresek egyaránt. Számtalan uralkodó és államférfi fogadta őt. Bejárta a világot. Johnny Stark azt mondta egyszer: „Végül is, ahol a legjobban érzi magát, az a színpad. Ott egymaga van jelen, ott megtalálja a békét.”

 

Mireille szavaival: „Egy énekesnő életében nem csak diadalok és ráadások fordulnak elő. Vannak napok, amikor az embernek semmi kedve hozzá, mégis el kell indulni. Akkor is mosolyogni kell, amikor a szív nem kívánja valami bánat miatt, amit nem szabad felfedni. Aztán ott van a fáradtság, amit el kell feledni, mert a vörös függönynek mindig fel kell gördülnie. Mit számít a reményét vesztett szív, amikor az örömről kell énekelni! Mit számít a bénítóan ható lámpaláz, abban a pillanatban, amikor kigyulladnak a reflektorok!”

 

Ő Mireille, egy éneklő szív, egy zokogó szív... - de mindennél inkább egy szív, aki igazán szeret. "

(Lázár Benkő írásából részlet )