Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pereg az óra

2018.01.22

 19-pereg-az-ora.jpg

 

 

Pereg az óra

 

Pereg az óra, múlik az idő.

Bölcső ring, mirtuszág,

Eszterlánc - eszterlánc.

 

Spirálként tekeregnek már az évek,

Emlékhalmazok égig érnek.

Őszbe fordulva fázik, zsugorodik a test.

 

Halkul a dal,elszakad a lánc:

tánc-lánc

 eszterlánc

     eszterlánci cérna…

 

 

 

matenak.jpg

 

Máténak

 

Vállamon ma is érzem

bóbiskoló fejed,

puha, meleg, Döncis

kicsi kezed.

 

Totyogsz és sírsz,

bébi ételt majszolsz,

s ha nem ízlik,

finnyásan eltolsz.

Mesekönyvvel bilizel,

ágyon ugrálva  dobolsz,

hol építesz , hol rombolsz.

 

Selypítő hangjaid,

baba - illatod,

kék szemed mosolya

itt van ma is velem.

 

Ám, csak sóhajtok!

 

A gömbölyded kisgyerek,

mára egy nyurga,

citerát zengető,

tudásra szomjas

fiúvá érett.

 

Elszaladt az idő, elmúltak az évek!

Lám! Lám!

     Dönciből

                        Máté lett.

 

csacska-vers-lucanak.jpg

 

Csacska vers Lucának

 

Egy kis csacska macska

doromboló kiscica,

gondolt egyet május elsején,

és világra jött

ezen a szép tavaszi estén.

 

 

Meleg szél fújt, virágba borult a világ,

a Hold kereken vigyorgott ,

a csillagok örömükben táncukat ropták.

 

 

Meleg barna bús szeme

május elsején mindig felragyog,

mintha  táncukat ropnák benne

a születési csillagok!

S a doromboló egykori

csacska macska:

ma már egy tíz éves kisleány!

 

Akit Isten éltessen sokáig!

E csacska vers nyomán.

 

aronnak.jpg

 

Áronnak

 

Forró nyári délután,

trónon ül  a kis Oroszlán!

Szíve nyitott és meleg,

kék szeme nyári égboltként

nevet!

 

Őszinte,  kedves,

világot kutató,

szőke sörényű kis kölyök!

Nyolc lobogó gyertya fénye

okoz neki örömöt.

 

 

Ajándék dobozok halmaza

varázsszóra nyílik!

Szeme ragyogása

boldogságtól fénylik!

 

Ünnep ez a javából!

Kacagás és jókedv!

Örömünnep tortával,

a tetején,  oroszlán

marcipánnal!

 

halottak-napjan.jpg

 

Halottak Napján

 

Mindenkinek van halottja,

temetőben pihenő múltja.

 

Mécsesek világítanak,

Gyertyák lobognak !

Őszi falevél könnycseppként

pereg , a szívünk beleremeg!

Krizantém csokrok borítják

a nyugvók házát ! Sóhajtunk!

 

Fejfáikat simogatja az esti szél,

Halottak Napján a megkonduló

Harang, újra búcsút zenél!

 

Mindenkinek van halottja

Hideg sírban pihenő múltja.

 

 

a-fejfadat-simogatom.jpg

 

 

Apám emlékére

 

Huszonöt éve már csak a fejfádat simogatom.

Képek suhannak rólad. Visszatérő emlék lettél.

 

Hallgatom mesédet, hallgatom intésedet.

  Szomorú zenéd szállja meg szívemet.

Az ég beborul.

 Könnyeim, esőként hullnak sírodra

 szakadatlanul.

 

lepketanc.jpg

 

 

Lepketánc

 

 

Ballagdálok a múltban:

Hozzád bújnék anyám!

 

 

Bölcsőmet ringattad,

halkan dúdoltál.

Bánatomban támasz voltál,

két kezeddel simogattál.

 

Emlékképek özöne lettél.

Megfoghatatlan az elmúlás!

Virágcsokromat a sírodra teszem.

 

Ballagdálok a múltban:

Hozzád bújnék anyám!

 

És lám: egy lepke röpköd

köröttem, majd fejfádon megpihen.

Szemem behunyom, hiszem : Te vagy az,

ki színes pillébe bújva látni akarsz.

 

mama.jpg

 

Arcod  sokszor látom.

Fürge lépted is itt kopog.

Megtört fényű szemed

fáradtan mosolyog.

 

Sóskiflik állnak egy tálban,

kerek kalácsok, kuglófcsodák.

Lapozom a receptkönyved,

apró betűidben téged  kereslek.

 

Körbefonsz. Hangod is hallom.

Nem emlék vagy csupán!

Hordozlak magamban tovább.

 

Rózsa voltál, ibolya,dália!

Nagy csokor Szeretet és Mágia!

 

konnyeim-hullnak.jpg

 

Könnyeim hullnak

( nővérem emlékére)

 

Meleg nyári délután  volt.

Gépekre kötve feküdtél kórházi ágyadon.

Szívszorongva néztelek.

Fogtam hideg, nyirkos  kezedet.

Mosolyod réveteg lett.

Kusza és zavaros rémképek gyötörtek.

Könnyeimmel  küzdöttem,

hajadat simogattam.

Búcsúztam.

                                                        

            Sírodon fehér virágos koszorúk illatoznak,

hulló könnyeimmel siratlak.

 

 

ancsanak.jpg

 

Ancsának

 

Ma tudtam meg, hogy elmentél,

Te is az égi mezőkre tévedtél.

Összeszorult a szívem.

 

Ifjúságunk közös emlékei

gejzírként törtek fel bennem.

Nem tudtam elhinni, hogy

többet nem találkozunk,

 nem nosztalgiázunk.

Megsirattalak.

 

Fejet hajtok. Gyertyát gyújtok,

egy szál virággal elköszönök:

Ani, Ancsa, Ancsurka, Dr.Gyöngy !

Tudd! Tudd ott fent is!

Ki szívből szeretett,

szívében hordozza majd emlékedet.

 

angyali-uzenet.jpg

 

Angyali üzenet

 

Hó hull a hajamra

Tél csipkedi arcom

Hóember vigyorog.

Ablakokban már izzanak

a karácsonyi csillagok.

 

Gyertya lobban

csillagszóró fénylik,

üres lesz a szánkó

szántotta domb is.

Sötétlik az égbolt,

sűrű pelyhekben

hull a hó,

csengő csendül,

angyal repül.

 

 

Színes golyók

arany és ezüst diók.

Fahéj és mézillatú

szobák, pompába

öltözött fenyőfák!

 

Terített asztalok!

Gyermeki kacajok!

A szeretet a szívekben

csillagként ott ragyog!

Vajon  itt marad?

Nem illan el?

Nem veszti el fényét?

Meg tudjuk még őrizni az

Angyalok Égi Üzenet?

 

bucsu.jpg

 

Búcsú

( monológ )

( Gy.L.emlékére )

 

Hideg van, fázom. Megöl a magányom.

Nem szeret senki, sem én magamat.

Korán elvesztettem minden álmomat.

Zord és kemény lettem, akár az acél.

Szanaszét minden!

Összetört levélcserepek hevernek bennem.

Illatok, szagok, ölelések,

Könnyek és sóhajok!

Emlékek!

Rosszak és szépek!

 

Ha nem hal meg oly korán Anyám!

Még sírja sincs, ahol meglátogatnám.

Adatott tehetség - mondják sok is!

Csak éppen a siker került el mindig.

Darabokban hever a múltam.

Bánat és magány kíséri minden utam.

Nincs jelen, sem jövő!

Bevégeztetett...  Menni kell!

Nem tudtam szeretni,

sem  ünnepelni,

Nem kellek senkinek!

Hát elmegyek.

 

kodde-valt-ido.jpg

Köddé vált idő

 

Sétálok magammal, a gondolataimmal

Barna avarszőnyeg ropog lábam alatt.

Vadludak V alakban rajzanak felettem

Kopaszodó fák  köröttem, a szél susog,

eső csepereg, emlékeim szanaszét hevernek.

Hallgatom ezt a különös, szürke csendet.

Perdül, fordul , felröppen egy-egy sárgás falevél

megreccsen egy-egy ág, búcsút mond az ősz.

Ablakomat eső áztatja, köddé válik az idő.

Szobámban halk , érzelmes hegedű szól,

behunyt szemmel hallgatom

          a múltamat kutatom.

 

 

 

 

https://youtu.be/

                                                        Les Feuilles Mortes